Tea with Adri

Sokan csak a posztjaimon keresztül ismertek engem. Sokat beszélek arról, bátran szeressétek önmagatokat. De ma megálltam egy pillanatra és rájöttem, a legtöbben nem tudjátok miért is olyan fontos ez nekem, miért hajtogatom annyit.  :)

Személyes bejegyzés következik.

„A teljes szívvel élők elfogadják a saját sebezhetőségüket. Hiszik, hogy az, ami sebezhetővé teszi őket, egyúttal gyönyörűvé is. Nem gondolják, hogy ez kellemes élmény lenne, de azt sem, hogy nehéz és kínzó tapasztalat. Csak annyit mondanak: így kell tenniük.” mondja Brené Brown egy előadásában.

Teljes mértékben tudok azonosulni e szavakkal. Érzelmes lény vagyok. Megélve minden egyes fent-et és minden hullámvölgyet. Imádom az életet, de van, hogy fájdalmamban messze menekülnék. De így szeretem az életem. Így tökéletes.

Amikor elkezdtem a multi világban HR-esként dolgozni, akkori kedves (tényleg!) főnim minden igyekezetével azon volt, hogy rávegyen arra, hogy beolvadjak, fejet hajtsak és ne lógjak ki se az érzelmességemmel, se az erős etikusság iránti vágyammal. Mert az nem a munka világába való- mondta.

Sokáig küzdöttem ezzel és magammal. Majd feladtam a harcot.

Megértettem, hogy az élet nem a beolvadásról szól.

Az élet a virágzásról, ragyogásról szól és arról, hogy különlegesek legyünk és hogy megéljük saját erőnket. Rájöttem, hogy egy fantasztikus dolog az, ha az ember imádja az életet és vele minden érzését. 
És rájöttem, hogy semmire nem cserélném le azt aki vagyok: a lány, aki minden, árva kutyás poszton elsírja magát és azonnal befogadná a kutyát, mindegy hány várja már otthon; a művész, aki a fájdalmából ír verseket és készít festményeket; a coach, aki szenvedélyből foglalkozik mások lelkével; a tériszonyos, aki túllép korlátain, hogy egy álmát váltsa valóra és az Empire State Building tetejéről nézzen álmai városára; aki lelke minden fájdalmát egy könnycseppbe zárja, aki tiszta szívéből nevet, aki naiv módon mindenkit szeret..

Főleg magát.

És ez a lényeg.

Soha ne felejtsd el szeretni Önmagad. 
Elsőként, és utána jöhet mindenki más.

Merj önmagad lenni, merd megélni az érzéseidet. És fogadd el, hogy ha így teszel, lesznek akik elítélnek és lesznek akik támogatni fognak. De Te mindig ott leszel magadnak, bármit kapsz is a külvilágtól.

Hatalmas erő lakozik benned, és mindez azzal kezdődik, hogy felismered saját szerethetőségedet.

Az érzelmek megélése, saját magad felvállalása és önmagad szeretete sebezhetővé tesz, de nem gyengévé! Megéri.

A HR-es szerepemben tudom, hogy nem vagyok mindig népszerű, de én tudom ki vagyok és mit képviselek a világban, SZERETEM azt AKI VAGYOK, így nem aggódok rajta sokat.
És erre buzdítalak Téged is. 
Nem arroganciára, nemtörődömségre, vagy nagyképűségre, hanem szeretetre.

Abban a pillanatban, ahogy visszatalálsz önmagadhoz, minden virágzásnak indul. Elkezded szeretni az életet, szembe nézel azzal aki vagy – legyen az jó vagy rossz tulajdonság, képes leszel NEM-et mondani és a határaidat megvédeni, célokat kitűzni, rátalálsz a hivatásodra.. megállíthatatlan leszel. 
Fejlődni fogsz és csodákat teremteni.

Szeresd magad, és ne felejtsd el, hogy minden, amire szükséged van, már ott van benned..

Szia, Adri vagyok, sebezhető de teljes szívvel élő lény.